Étrend-kiegészítőkről általában |

Étrend-kiegészítőkről általában

Mi az RDA-érték?

2016. március 23. szerda

Az ember lépten-nyomon vitaminszakértőkkel találkozik a napi tevékenysége során. Néha az az érzésem, hogy az egész ország csak ilyen emberekből áll:). Mindenki tudni véli mi szívódik fel legjobban (ezen kezdetben még mosolyog az ember, de csak kezdetben) és hát hogy mennyi az annyi? Nagy kérdés, hogy mennyi a vitaminok optimális napi adagja? Megpróbálok ebben a bejegyzésben utánajárni annak, hogy mik a főbb szempontok a vitaminok ill. nyomelemek adagolásánál.

Mi az az RDA érték, amit a dobozokon olvashatunk? Ettől miért térnek el az egyes termékeknél? Mi az a megengedett érték?

RDA érték a vitaminok és a nyomelemek ajánlott napi bevitelét jelenti. Ezt a számot százalékban szokták megadni. Ha vitamin- vagy nyomelemtartalmú készítményt vásárolunk, érdemes egy pillantást vetni a feltüntetett RDA-értékekre. Külön ajánlások készülnek a felnőttek és – életkor szerint – a gyerekek részére. Fontos azonban, hogy a forgalmazók általában a felnőtt értékhez viszonyítva számolnak, és ezt tüntetik fel a dobozon. Azt, hogy a gyerekeknek életkoruk szerint milyen értékekre van szüksége, nem szokták feltüntetni, már csak a terjedelem miatt sem.

Tudom, tudom ezek nagyon kicsi értékek, amit az RDA ajánl. Nézzük csak a táblázatot (lejjebb).

A C-vitaminból 80 mg a felnőtt napi ajánlás. Hol van ez már az 500-1000-1500 mg-tól. Vehetjük még pl. a D vitamint (kolekalciferol) is. Az 5 μg RDA ugye 200 NE egységnek felel meg (1 μg =40 NE). Itt jön az a mondat most, hogy ” igen ezt még az egyetemen így tanultuk, hogy a D vitamin zsírban oldódó vitaminként felhalmozódik a szervezetben és túladagolható”. Ez a mondat az alapja ennek az 5 μg-nak. Valójában viszont D-vitamin ajánlások már 2500-3000-4000 NE-nél is járnak. Az elmúlt években ugye kiderült, hogy a 200 NE nem elegendő. Nemcsak nekünk, de még a mediterrán napsütötte vidékein sem. No most ebből az következne, hogy akkor ez a ma is hivatalban lévő táblázat elavult lenne. Használjuk, de nem jó. Van benne ellentmondás, de inkább amondó vagyok, hogy ez egy iránytű. Természetesen két kirívó példát írtam le. Többnyire azért nem ekkorák a különbségek. Tájékoztató jelleggel bíró értékek, érdemes egy pillantást vetni rájuk.

Táblázat forrása: www.oeti.hu.

Tápanyag, mértékegység	Új érték	Régi érték	Megjegyzés
A-vitamin, μg	800	800
D-vitamin, μg	5	5
E-vitamin, mg	12	10
K-vitamin, μg	75	–	a
C-vitamin, mg	80	60
Tiamin, mg	1,1	1,4
Riboflavin, mg	1,4	1,6
Niacin, mg	16	18
B6-vitamin, mg	1,4	2
Folsav, μg	200	200
B12-vitamin, μg	2,5	1
Biotin, μg	50	0,15 mg	b
Pantoténsav, mg	6	6
Kálium, mg	2 000	3 500	c
Klorid, mg	800	3 000	c
Kalcium, mg	800	800
Foszfor, mg	700	800
Magnézium, mg	375	300
Vas, mg	14	14
Cink, mg	10	15
Réz, mg	1	1,4	c
Mangán, mg	2	4,0	c
Fluorid, mg	3,5	1,5	c
Szelén, μg	55	0,08 mg	b, c
Króm, μg	40	0,12 mg	b, c
Molibdén, μg	50	0,25 mg	b, c
Jód, μg	150	150

Megjegyzések:

a) korábban nem volt érték megadva
b) a mértékegység megváltozott a korábbi Magyar Élelmiszerkönyvi előíráshoz képest
c) korábban csak a Magyar Élelmiszerkönyvben jelent meg az érték

Felmerül a kérdés, hogy mit tegyünk akkor, ha egy készítményen azt látjuk, hogy nemcsak száz százalékot pótol, hanem akár húszezer százalékot is. Mindenekelőtt ne ijedjünk meg 🙂 . A táblázatból is látszik, hogy vannak új és régi értékek, tehát a számok idővel átértékelődnek, de hogy teljesen megnyugodjunk létezik egy úgynevezett megengedett érték is. Vegyük most is a két előző vitamint. Itt már jól látható (táblázat lent), hogy 2000 mg-ra ugrott a C vitamin megengedett értéke. A D-vitamin pedig 4000 NE (100 μg) (1 μg =40 NE). A megengedett értékek oszlopainál azért van különbség mert más országok munkacsoportjai határozták meg. A C vitamin esetében pl. nem foglal állást az európai bizottság.

Táblázat forrása: www.oeti.hu.

Tápanyag	Mértékegység	SCF/EFSA UL	IOM UL	EVM G
A vitamin	μg	3000	3000
Béta-karotin	mg	15	–	7 (nem dohányosoknak
D vitamin	μg	100	50
E vitamin	mg TE	300	1000
K1 vitamin	μg	–	–	1000
Tiamin B1	mg	–	–	100
Riboflavin B2	mg	–	–	40
Nicotinamid	mg	900	35 (nikotinsavval együtt)
Nikoinsav	mg	10	–
Pantoténsav	mg	–	–	200
Piridoxin B6	mg	25	100
Folsav	μg	1000 +étrendi folát	1000 + 200 étrendi folát
B12 vitamin	μg	–	–	2000
Biotin	μg	–	–	900
C vitamin	mg	–	2000	1000
Kalcium	mg	2500	2500
Magnézium	mg	250 (kiegészítés)+étrendi Mg	350 (kiegészítés)+ étrendi Mg
Vas	mg	–	45	17
Réz	mg	5	10
Jód	μg	600	1100
Cink	mg	25	40
Mangán	mg	–	11	4, de idős ember 0,5
Kálium	mg	–	–	3700
Szelén	μg	300	400
Króm (trivalens)	mg	–	–	10
Molibdén	μg	600	2000
Fluor	mg	–	10
Foszfor	mg	–	4000	250

Táblázatban használt rövidítések:

European Food Safety Authority (EFSA) korábban Scientific Committee on Food (SCF)
US Institute of Medicine (IOM)
UK Food Standard Agency Expert Group on Vitamins and Minerals (EVM)

Kategória Étrend-kiegészítőkről általában, Vitaminok | c vitamin napi adag d vitamin napi adag d vitamin napi ajánlott mennyiség napi 1000 mg c vitamin | Nincs hozzászólás »

Csalás e az étrend-kiegészítőzés?

2013. november 11. hétfő

Szeptemberi hírlevél:

Az a tapasztalatom, hogy sokan félreértelmezik az étrend-kiegészítőket.

Egyesek túl nagy jelentőséget (hatást) tulajdonítanak neki, illetve elhiszik mert el akarják hinni, hogy egy gyógynövény vagy vitamin képes helyrehozni valamit, ami elromlott. Gombnyomásra működő kapszulát keresnek. Azután jön persze a csalódás, mert valahogy még sem úgy sikerülnek a dolgok. Másik tábor pedig abszolút cinikus, csalásnak tartja az egészet. Hol van az igazság?

Sok készítménnyel engem is megkeresnek, hogy véleményezzem, forgalmazzam. Legtöbbet mindig az árul egy termékről, hogy mire jó? Amikor azt olvasom, hogy a keringéstől kezdve a fejtetűik (sarkítás a részemről) mindenre jó, akkor már egy idő után nem is olvasom tovább. Mert ilyen nincs.

Nincs életelixír! Csodaturmix is legfeljebb az Asterix és Obelixben létezik:)

Összegyűjtöttem néhány gondolatot, amivel nap mint nap találkozom

Mik az étrend-kiegészítők hivatalosan?

Az étrend-kiegészítők egy besorolás tulajdonképpen. Élelmiszerek egy speciális fajtája, ami a szabályozást illeti. Szinte minden ide tartozik, ami nem gyógyszer. Hivatalosan élettani hatásuk van.

Miért tünteti fel a média negatív színben az étrend-kiegészítőket?

Média mivel szenzációt keres, ezért bármi visszásság, amit az étrend-kiegészítők háza táján talál az általánosítva kerül a figyelem középpontjába. Ilyenkor mindig keressük meg, hogy hová is tartozott pl a gyógyszerrel hamisított tettes. Szinte biztosak lehetünk, hogy vagy potencianövelő vagy fogyókúrás termékről van szó. Ott hamisítanak, ahol megéri hamisítani.

Gyógyszert szedjek vagy étrend-kiegészítőt?

Minden ember számára fontos, hogy amit szed annak ne legyen mellékhatása, de gyógyítson is meg. Félreértés ne essék, hiszek a gyógynövények gyógyító erejében. De vannak helyzetek, amikor nem elég és vannak helyzetek , amikor már gyógyszerhez nyúlunk, pedig még lenne más lehetőség. Nagyon nehéz eltalálni a határvonalat, tudom, de vonjunk be több szakembert a kérdés mérlegelésébe.

Van e az étrend-kiegészítőknek mellékhatása?

Ez is egy nehéz kérdés. Vannak „túladagolhatatlan” gyógynövények. Ilyen a felfázás egyik legjobb étrend kiegészítője a tőzegáfonya vagy a halolaj, mint omega 3 pótlás. DE vannak egyedi esetek, amikor óvatosnak kell lenni. Például legyengült immunrendszer esetén probiotikus kapszulák szedése vagy alga kapszula fogyasztása ha „sűrű a vére” valakinek. Ritka , de már volt ilyen eset nálam is.

Összefoglalva:

Úgy gondolom, hogy vannak élethelyzetek, hiányos táplálkozás esetei (pl. ha agyon ütjük a gyereket, akkor sem eszik zöldséget, vagy ha csak az hal fogyasztásunkat nézzük akkor van mit pótolni), vagy idős betegeknél szoktam elcsodálkozni, amikor a patikából egy óriási szatyor gyógyszerrel kiballagnak, hogy vajon máriatövis (májvédő) kapnak e be néha napján vagy vagy vagy és sorolhatnánk…..

Tehát ahogy a termékek dobozán is található a kötelező felirat az egészséges táplálkozást nem pótolják. De ha az nincs meg, vagy időszakonként nincs meg, akkor érdemes a gyors és egyszerű koncentrált plusz vitamin vagy gyógynövény bevitelben gondolkodni.

Havi hírlevélre könnyen, egyszerűen jelentkezhet a honlapon.

Kategória Étrend-kiegészítőkről általában | étrend-kiegészítő étrendkiegészitők | Nincs hozzászólás »

Mit kell tudni a gyógynövény kivonatokról?

2013. július 27. szombat

Most egy nagyon fontos információ fog következni a növényi kivonatokról.

Tapasztalatom szerint még a gyógynövényboltosok, de még a gyógyszerészek sem nagyon tudnak róla. Tehát ha végig olvassa ezt a bejegyzést, akkor ha nem is a pápánál, de okosabbak lesznek az biztos 😀 Személy szerint csak azért tudom, mert ezzel foglalkozom. Ez nem olyan információ, ami minden nap szembe jön velünk az utcán.

Ennyi bevezető után térjünk a lényegre.

Gyógynövényeket mindenki szeret fogyasztani. De hogyan jutunk a hatóanyaghoz? Nézzük a leghétköznapibb dolgot a kamillát. Nem rágjuk szét a virágot, hanem teát készítünk belőle. A hatóanyag a vízben fog kioldódni, mondhatni vizes gyógynövény kivonatot készítünk. Ez lehet sűrűbb, hígabb, tehát nem egyforma koncentrációjú.

Ez más gyógynövényeknél is így van. Kivonatnak nevezik a gyógynövényből nyert anyagot, amit pl. a kapszulákba töltenek.

Az, hogy mi a pontos koncentráció azt nem köteles a gyártó cég feltüntetni a dobozon csak, hogy mennyit mértek bele a kivonatból.

Az a jelenet gondolom sokaknak ismerős, amikor a boltban vagy a gyógyszertárban a boltos vagy a gyógyszerész előveszi a szemüvegét az apró betű miatt, és két azonos terméket az alapján hasonlít össze hogy a forgalmazó hány grammot tüntet fel a termék dobozán. És általános dolog, hogy az olcsóbb és több gramm mellett döntünk. Hát ezt elárulom, hogy úgy tűnik nagyon jól jártunk. Sajnos ez nem így van.

Sok gyógynövény esetében törvény maximálja, hogy mennyit szabad beletenni egy étrend-kiegészítőbe. pl. ilyen a komló kivonat is.

Lényeg, hogy két azonos típusú készítményt nem szabad a grammok-milligrammok alapján összehasonlítani az elterjedt gyakorlattal szemben, mert akaratlanul is becsapjuk magunkat.

Még egy fontos gyógynövény kivonat dolog a standardizáció. Amikor új termék kerül forgalomba a NutriLAB-nál akkor mindig izgulok, hogy standardizált legyen a gyógynövény kivonat. Ez számomra a garancia. Ettől megbízhatóbb egy gyógynövényes kapszula az általunk készített teánál.

Standardizáció azt jelenti, hogy a hatóanyagot bemérték pontos méréssel és megadott százalékban fixen tartalmazza.

Valahogy így van feltüntetve a dobozon pl a galagonya kapszula esetében:

Galagonya levél kivonat (Crataegus Pinnatifida)

1,8% vitexinre standardizált (HPLC)

Vitexin a galagonya setében a hatóanyag. HPLC pedig a gázkromatográfiás vizsgálatot jelenti, amivel bemérték.

Hát röviden ennyi. Nyugodtan kérdezzenek ezzel kapcsolatban. Megértem, hogy elsőre el kell rajta gondolkodni, de megéri mert sok múlik rajta.

Kategória Étrend-kiegészítőkről általában, Gyógynövény kivonatok | gyógynövény kivonatok gyógynövény tinktúra gyógynövények növényi kivonatok | 4 hozzászólás »

Étrend-kiegészítő mint az úttőrő: ahol tud segít

2012. február 29. szerda

Tapasztalatom az, hogy sokan nem értik, hogy mi a különbség a gyógyszer és az étrend-kiegészítő között. Általános dolog, hogy a kettőt szembe állítják egymással: „Én nem szedek gyógyszert csak étrend-kiegészítőt” Szinte nap mint nap találkozni ezzel a mondattal. Kettő igazából jól megfér egymás mellett, abban az esetben ha szükség van gyógyszerre természetesen.

Pár gondolat erejéig szeretnék rávilágítani, mi az étrend-kiegészítő. Mik azok a sejtelmes egészségügyi állítások, amik figyelnek ránk az étrend-kiegészítő dobozáról?

Európában forgalomba lévő étrend-kiegészítők szabályozása a Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal fennhatósága alatt állnak. Ami fontos a magyar vásárló szempontjából az az, hogy élelmiszernek minősülnek. Erre nagyon jó példa amivel a Sparban találkoztam, hogy a Danone joghurton a következő feliratot láttam, nem is olyan régen: „Csontok egészségéért”. Joghurt mint élelmiszer, egészségügyi állítással. Bevallom őszintén, hogy tudat alatt most értettem meg én is ezt az új helyzetet. Bámultam a joghurtra mint ökör az új kapura.

Az mindenkinek természetes, hogy a joghurt élelmiszer. Valahogy így kell az étrend-kiegészítőket is elhelyezni a fogalomtárunkban. Mivel élelmiszer, így jön a logikus lépés, hogy nincs gyógyhatása. Magyar nyelv már megint speciális helyzetben van, hiszen gyógynövény elnevezés kevés uniós országban van forgalomban. Egészen biztos legyek ebben az állításomban megkérdeztem egy nyelvészt aki megerősített, hogy mivel a latinban nincs „gyógy” előtag, megkülönböztetés, így az ilyen gyökerű nyelvekben biztos nem találunk. Szlávoknál van még talán. Szóval magyarok és szlávok nehéz a feladat. Gyógynövény gyógyhatás nélkül:)

Élelmiszer tányéron:)

Jön a következő dolog amit meg kell magyarázni a népnek: gyógynövényt vásárolok de nincs gyógyhatása.

Két megoldás lehetséges: lecsapni a „gyógy” szót maradjon csak a kamilla mint növény. Talán majd a 5. generáció el is felejti a gyógynövényeket. A másik, hogy szép lassan megmagyarázni, megtanítani az eligazodást az étrend-kiegészítők között . Mivel az előbbi a „gyógytalanítás” eléggé futurisztikus megoldás, így marad az utóbbi.

Egy segítség van az: egészségügyi állítások. Ezt engedélyezi a jogszabály.

Ebből kell kiindulni:

Étrend-kiegészítőknek betegség megelőző valamint gyógyhatás sem tulajdonítható. Hát akkor mire jó a szabályozás szerint?

Itt a nagy válasz:):

Egészség megőrzése.Ki is emelem, hogy jól látszódjon. Tehát az étrend-kiegészítő dobozon és bárhol az égadta világon ami az unióhoz tartozik, meghatározott egészséghez köthető állításokat használhatunk, a fogyasztó pedig olvasgathat. Ez a semminél jóval több sőt, az EFSA konszolidált listát (mert ,hogy így valahogy nevezik) olvasgatva egész sokat engedélyeznek.

Étrend-kiegészítő ahol tud segít

Tehát az étrend-kiegészítő segít, támogat, karbantart. Mint az úttörők 12 pontjában „ahol tud segít” vagy „óvja egészségét”. Helyes étrendbe tudjuk beágyazni az étrend-kiegészítők fogyasztását. Itt is felhívva a figyelmet arra, hogy nem pótolják az egészséges étrendet, egészséges életmódot.

Példával élve:

Fahéjról a következő egészségügyi állítás használható:

Segíti a normális vércukorszintet. Ennyi és nem több.

Koenzim Q 10-ről a következő egészségügyi állítás használható:

Koenzim Q 10 karbantartja az egészséges szívet. Segítheti karbantartani az egészséges vérnyomást.

Karbantartja az egészséges koleszterint.

Kérdése van a témával kapcsolatban, írja meg vagy szóljon hozzá az íráshoz.

[SlideDeck id=’2485′ width=’100%’ height=’235px’]

Kategória Étrend-kiegészítőkről általában | betegség megelőzés egészség megőrzése étrend kiegészítők étrend-kiegészítő helyes étrend normális vércukorszint úttörő 12 pontja | Nincs hozzászólás »

Halolaj: mondja meg Nekem valaki mennyit kell szednem?

2012. február 9. csütörtök

Omega 3 halolaj: adagolási tanácsok

Kérdés:

Régóta foglalkoztat a táplálék-kiegészítőkkel kapcsolatban a mennyiség kérdése.

Egy gyógyszer esetén különböző dózisokat írhat fel az orvos. A táplálék kiegészítőknél viszont mindenkinek ugyanazt a mennyiséget szokták ajánlani.

Ha azt elfogadom, hogy ezeket túladagolni nem lehet, akkor csak az a probléma, hogy vajon minden ember számára elegendő-e az előírt mennyiség?

Gondolok arra, hogy valaki megelőzésként szedi a halolajat, viszont más elbírálás alá esik akinek koleszterin értéke a megengedett felett van, de most már sokkal alacsonyabban kell tartani az átlagoshoz képest.

Tehát azt tapasztalom, hogy a táplálék-kiegészítők szedésénél nem tesznek különbséget a prevenció és a már fennálló betegség között.

Ugyanis ilyenkor felmerül, hogy a személy nem kapja meg az állapotához szükséges mennyiséget.

Remélem jól le tudtam írni a problémámat, erre szeretnék Tőled választ kapni, ha lehetséges.

Örülök az ilyen kérdéseknek, mert érzékeltetik azt a problémát amivel a betegek, vásárlók küzdenek és egyben rávilágítanak arra a kialakult helyzetre, hogy mennyi megválaszolatlan kérdés van még az „étrend-kiegészítők” körül.

Válasz röviden az, hogy ha valami „étrend-kiegészítő” akkor sem a termékkel, sem hatóanyaggal kapcsolatban nem szabad a dobozon betegséget feltüntetni, tehát TILOS gyógyhatást tulajdonítani.A forgalmazó kénytelen egy általános adagolást ráírni. Konkrétan betegségekre bontani, mivel az már betegségre való utalás lenne, nem szabad.

Ezen a ponton van magára hagyva a vásárló, vagy éppen kénytelen az interneten keringő információkra hagyatkozni. Esetleg ha van szakember a környezetében aki tud válaszolni, azt megkérdezheti. Többek között ezért is indítottam útjára a Levelesláda rovatot.

Gondolja végig a halolajat józan paraszti ésszel. ANTSZ ajánlása az, hogy hetente fogyasszunk tengeri halat. No ez megint egy irány, gondolom nem olyan akciós halra gondoltak a tanács megírásánál, mint amibe beleszaladtunk a múlt héten. A hal rudacska- gyakorlatilag valami halpépre hasonlító halhús másolat volt. Telítetlen zsírsavat szerintem nem látott az életben. Ha azt nézzük hiába ettük meg, célt nem értünk el vele.

Mivel a halolaj étrend-kiegészítő, így az étrendbe be lehet építeni. Mivel tenger melléki lakósokon végzett felmérések alapján jelentősen kisebb a szív és érrendszeri problémák száma, így véleményem szerint együnk sok halat vagy ha nem megoldott kapjunk be telítetlen zsírsavakat halolaj formájában. Étrend-kiegészítők tulajdonképpen (fogalmilag) koncentrált élelmiszerek, ezért nem lehet gyógyhatást tulajdonítani nekik.

Most akkor mennyi is az adagom?

Visszatérve megelőzésre: ha valaki egészséges valóban kevesebbet kell szedni, illetve a rendszerességre nem annyira kell ügyelni (függ a tengeri hal fogyasztástól is). Kialakult probléma esetén szigorúbban kell venni rendszerességet és az sem baj ha megemeli az adagot, hiszen ennivaló csak nincs íze 😆 Túladagolni meg nem lehet. A Grönlandiak 14 gramm telítetlen zsírsavat fogyasztanak naponta. Nem is üti meg Őket a guta 😆

Itt azért megjegyzem a halolaj szerencsés eset, egyébként van hatóanyag (hormonszerű hatás) ahol vigyázni kell az adagolással még ha étrend-kiegészítő is. Túladagolás kérdése nem fehér és fekete, van kivétel.

Franciaországban előbbre járnak egy kicsit. Ott élő ismerős mesélte, hogy a háziorvos mind a heti halfajtákat mind az étrend-kiegészítő (halolaj ebben az esetben) mennyiségét előírja, hogy mit egyen a beteg. Sajnos háziorvosilag még nagyon nem tartunk itt.

Egyre erősebb a számomra az aggasztó trend, hogy a gyógyszer a mellékhatásai miatt szembe van állítva az étrend-kiegészítőkkel, holott egymást jól ki tudnák egészíteni, ha csak a beteg érdekeit néznénk 😆 . Gyógyszeres terápiának megvan a maga helye, amikor már étrendi változtatással nem tudjuk orvosolni a problémát.

Végezetül kérdésre összefoglalva a választ az étrend-kiegészítő adagolásánál a dobozon nem lehet csak szabályozott állításokat közölni. Ön csak azt teheti, hogy az adagolásával szakembert kérdez meg: dietetikusokra nagy szerep vár véleményem szerint a jövőben, mert az étrend megváltoztatása annak kiegészítése az szakterületük lesz.

Ha van még kérdés, vélemény kérem írják meg. Ezzel is segítik az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tanácstalanság mint probléma felszínre kerülését.

[SlideDeck id=’2219′ width=’100%’ height=’354px’]

Kategória Étrend-kiegészítőkről általában, Halolaj: mondja meg Nekem valaki mennyit kell szednem? | étrend-kiegészítő halolaj omega 3 halolaj táplálék-kiegészítő | Nincs hozzászólás »

Mik az étrend-kiegészítők vagy táplálék-kiegészítők?

2012. január 17. kedd

Néhány általános tudnivaló az étrend-kiegészítőkről

Étrend-kiegészítő vagy táplálék-kiegészítő?

Két fogalom teljesen ugyanazon termék csoportot jelenti. Tapasztalat az, hogy a gyógyszertárakban és gyógynövény boltokban inkább étrend-kiegészítő kifejezéssel lehet találkozni. Testépítő vonalon inkább a táplálék-kiegészítő kifejezést használják. Mindkettő az angol „food supplement” kényszerű fordítása. Mivel új fogalom, ezért látszik, hogy még nincs egységes elnevezése sem. Úgy néz ki egyébként, hogy az étrend-kiegészítő elnevezés egyre gyakoribb.

Gyógyhatású készítményből étrend-kiegészítő

Magyarország speciális helyzetben volt amikor 2004-ben az EU csatlakozás miatt bevezette ezt az új fogalmat. Azért fogalom mert tulajdonképpen csak egy elnevezésről van szó. Speciális, azért mert a gyógyszerek mellett már létezett egy kategória hazánkban a gyógyhatású termékeké. A gyógyhatású termék fogalma nem létezett más országokban. Ez véglegesen megszűnt 2011 áprilisától Magyarországon. Gyógyhatású készítményeket vagy étrend-kiegészítővé nevezték át vagy elvégezték a szükséges vizsgálatokat és gyógyszerré minősítették (ez a ritkább).

Maradt két nagy csoport: gyógyszer és étrend-kiegészítő

Tehát ha mondjuk ma C-Vitamint szeretnénk vásárolni, akkor a dobozán azt találjuk: étrend-kiegészítő vagy táplálék-kiegészítő. Gond sokszor abból adódik, hogy gyakorlatilag ami nem gyógyszer az étrend-kiegészítő, így nagyon sok minden bele tartozik. Ezért van az, hogy előfordulhatnak visszásságok bizonyos készítményekkel, szennyezett hatóanyag vagy nincs benne hatóanyag. Ilyenkor persze a sajtóban úgy jön le, hogy a gonosz étrend-kiegészítők már megint túljártak a vásárlók eszén. Persze nem erről van szó, mert van sok gyártó, forgalmazó aki hosszú távra tervez, de mivel nagy üzletnek tűnik és kevéssé ellenőrizhető terület, így szép számmal akad próbálkozó is. Ezért fontos a tudatos vásárló aki alaposan körbejárja a terméket. Tény, hogy kevesebb vizsgálaton megy át a táplálék-kiegészítő mint a gyógyszer.

Étrend-kiegészítők, ahogy a nevük is mondja valamilyen módon az étrendet egészítik ki, tehát van vagy nincs gyógyhatásuk? Elnevezések, gyógyhatásra utaló szövegek, mit enged meg a törvény?

A mostani szabályozás élelmiszerként minősíti az étrend-kiegészítőket. Márpedig az élelmiszernek nincs hatása, elméletileg. Ezért nem is lehet olyan állítást közölni a dobozon ami a gyógyhatásra utal. Saját példánkon tudom ezt legjobban bemutatni. Komló kapszulánk dobozára az írható rá „lelki-egyensúly támogatására” vagy az amerikai törpepálmára „hozzájárul a prosztata egészségének megőrzéséhez”. Látható, megfogalmazás éppen hogy csak érinti a hatást, de konkrétan nem utal rá. Ez az előírás. Mit tehet egy tudatos vásárló. Fog egy gyógynövénykönyvet és fellapozza vagy megkérdezi a szakembert. Sajnos a „kérdezze orvosát gyógyszerészet” a tapasztalatom szerint nem nagyon működik. Egyrészt az új fogalom(étrend-kiegészítő) miatt van egy átfutási idő, amíg helyére kerül. Másrészt pedig sok a visszásság az étrend-kiegészítők körül, ami a sajtóban is megjelenik, így óvatosak az orvosok és a gyógyszerészek egyaránt. Dietetikusok viszont nagyon jól tudják használni az étrend-kiegészítőket. Sok jó példát látni. Jól felkészült szakemberek , érdemes Tőlük tanácsot kérni.

Étrend-kiegészítő vásárláskor mire tud odafigyelni a vásárló

Mindenképpen óvakodjunk azoktól a termékektől ahol túl sok az ígéret. Főleg a gyógyíthatatlan betegségek területén fordul ez elő. Marketing szövegből keressük ki a tényeket. Ellenőrizzük a dobozon a forgalmazó nevét. Ez sokszor nem egyezik meg a gyártóval. Vásárló esetében a gyártó fontosabb mint a forgalmazó. A cég honlapjára is látogassunk el. Sok esetbe az is beszédes lehet. Még valami nagyon fontos. Ha egy készítményen azt a szót olvassuk, hogy kivonat akkor felesleges más készítmény azonos hatóanyag tartalmával való össze hasonlítás, hiszen a kivonatok mögött van egy koncentráció. Amit csak a gyártói dokumentáción lehet megtalálni, hogy milyen töménységű a kivonat. 100 mg két ugyanazon készítményben így mást is jelenthet.

NutriLAB termékek az étrend-kiegészítők piacán

Megpróbálunk a tudatos vásárló feltételeinek eleget tenni. Termékeink gyártói a franciaországi Capsugel (Pfizer leányvállalat), németországi Goerlich Phrama, vagy most a legújabb a new yorki Dynamic Health Labs. Próbáljuk termékpalettánkat jó nevű gyártóktól összeválogatni. Kiemelném a Capsugel LiCaps-Capsugel technológiás termékeit, amik tudomásom szerint a világon egyedülálló módszerrel készülnek.

[SlideDeck id=’2219′ width=’100%’ height=’354px’]

Kategória Étrend-kiegészítőkről általában | étrend kiegészítők étrend-kiegészítő étrendkiegészítő táplálék kiegészítők táplálék-kiegészítő táplálékkiegészítők | Nincs hozzászólás »

Zöld pipáról

2011. szeptember 28. szerda

Nutrilab termékek OETI-hez bejelentett, nyilvántartási számmal rendelkező készítmények. Az OETI honlapján visszakereshető zöld pipás étrend-kiegészítők.

Bővebben »

Kategória Étrend-kiegészítőkről általában | Nincs hozzászólás »

Capsugel és Licaps technológiáról

2011. szeptember 26. hétfő

Capsugel

Capsugel ill. Licaps technológiáról röviden

Az étrend-kiegészítők nagy többsége főleg növényi kivonatokat, olajokat tartalmaz, előfordulhat állati eredetű is, ilyen pl. halolaj. Az olajok, zsírok köztudottan tárolás közben oxidálódnak (avasodnak). Oxidáció hatására a hatóanyagok veszítenek hatásosságukból.

Capsugel technológiával a hatóanyag kapszulába töltése után, a fennmaradó térben megmaradó levegőt nitrogén gázra cserélik le. Így hosszú távon kivédik az olajokat oxidációs hatásoktól. Ez érvényes a lágy zselatin kapszulákra is.

Licaps technológia a kemény zselatin kapszulákra specializálódott. Itt a nitrogén csere után a két kapszula fél zárására is szükség van. Hagyományos melegítéses technológia helyett (amikor hő hatására szintén sérül a kapszula tartalma) egy vékony film réteggel történik a ragasztás. Ami szintén megőrzi a kapszula tartalmát. Záráskor pedig hermetikusan lezárja a kapszulateret úgy, hogy a kívülről befelé történő levegő bejutását megakadályozza.

LiCaps

Ezeken a technológiai megoldásokon kívül jellemző még a kapszulákra, hogy áttetszőek, esztétikusak, könnyen bevehetőek, felszívódásuk kiváló, felhasználóbarátak.

Bővebben:

www.capsugel.com

Kategória Capsugel-Licaps technológia, Étrend-kiegészítőkről általában | étrend-kiegészítő lágyzselatin kapszula | Nincs hozzászólás »