Posts Tagged ‘étrend kiegészítők’
Étrend-kiegészítő mint az úttőrő: ahol tud segít
Tapasztalatom az, hogy sokan nem értik, hogy mi a különbség a gyógyszer és az étrend-kiegészítő között. Általános dolog, hogy a kettőt szembe állítják egymással: „Én nem szedek gyógyszert csak étrend-kiegészítőt” Szinte nap mint nap találkozni ezzel a mondattal. Kettő igazából jól megfér egymás mellett, abban az esetben ha szükség van gyógyszerre természetesen.
Pár gondolat erejéig szeretnék rávilágítani, mi az étrend-kiegészítő. Mik azok a sejtelmes egészségügyi állítások, amik figyelnek ránk az étrend-kiegészítő dobozáról?
Európában forgalomba lévő étrend-kiegészítők szabályozása a Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal fennhatósága alatt állnak. Ami fontos a magyar vásárló szempontjából az az, hogy élelmiszernek minősülnek. Erre nagyon jó példa amivel a Sparban találkoztam, hogy a Danone joghurton a következő feliratot láttam, nem is olyan régen: „Csontok egészségéért”. Joghurt mint élelmiszer, egészségügyi állítással. Bevallom őszintén, hogy tudat alatt most értettem meg én is ezt az új helyzetet. Bámultam a joghurtra mint ökör az új kapura.
Az mindenkinek természetes, hogy a joghurt élelmiszer. Valahogy így kell az étrend-kiegészítőket is elhelyezni a fogalomtárunkban. Mivel élelmiszer, így jön a logikus lépés, hogy nincs gyógyhatása. Magyar nyelv már megint speciális helyzetben van, hiszen gyógynövény elnevezés kevés uniós országban van forgalomban. Egészen biztos legyek ebben az állításomban megkérdeztem egy nyelvészt aki megerősített, hogy mivel a latinban nincs „gyógy” előtag, megkülönböztetés, így az ilyen gyökerű nyelvekben biztos nem találunk. Szlávoknál van még talán. Szóval magyarok és szlávok nehéz a feladat. Gyógynövény gyógyhatás nélkül:)
Jön a következő dolog amit meg kell magyarázni a népnek: gyógynövényt vásárolok de nincs gyógyhatása.
Két megoldás lehetséges: lecsapni a „gyógy” szót maradjon csak a kamilla mint növény. Talán majd a 5. generáció el is felejti a gyógynövényeket. A másik, hogy szép lassan megmagyarázni, megtanítani az eligazodást az étrend-kiegészítők között . Mivel az előbbi a „gyógytalanítás” eléggé futurisztikus megoldás, így marad az utóbbi.
Egy segítség van az: egészségügyi állítások. Ezt engedélyezi a jogszabály.
Ebből kell kiindulni:
Étrend-kiegészítőknek betegség megelőző valamint gyógyhatás sem tulajdonítható. Hát akkor mire jó a szabályozás szerint?
Itt a nagy válasz:):
Egészség megőrzése.Ki is emelem, hogy jól látszódjon. Tehát az étrend-kiegészítő dobozon és bárhol az égadta világon ami az unióhoz tartozik, meghatározott egészséghez köthető állításokat használhatunk, a fogyasztó pedig olvasgathat. Ez a semminél jóval több sőt, az EFSA konszolidált listát (mert ,hogy így valahogy nevezik) olvasgatva egész sokat engedélyeznek.
Tehát az étrend-kiegészítő segít, támogat, karbantart. Mint az úttörők 12 pontjában „ahol tud segít” vagy „óvja egészségét”. Helyes étrendbe tudjuk beágyazni az étrend-kiegészítők fogyasztását. Itt is felhívva a figyelmet arra, hogy nem pótolják az egészséges étrendet, egészséges életmódot.
Példával élve:
Fahéjról a következő egészségügyi állítás használható:
Segíti a normális vércukorszintet. Ennyi és nem több.
Koenzim Q 10-ről a következő egészségügyi állítás használható:
Koenzim Q 10 karbantartja az egészséges szívet. Segítheti karbantartani az egészséges vérnyomást.
Karbantartja az egészséges koleszterint.
Kérdése van a témával kapcsolatban, írja meg vagy szóljon hozzá az íráshoz.
[SlideDeck id=’2485′ width=’100%’ height=’235px’]
Mik az étrend-kiegészítők vagy táplálék-kiegészítők?
Néhány általános tudnivaló az étrend-kiegészítőkről
Étrend-kiegészítő vagy táplálék-kiegészítő?
Két fogalom teljesen ugyanazon termék csoportot jelenti. Tapasztalat az, hogy a gyógyszertárakban és gyógynövény boltokban inkább étrend-kiegészítő kifejezéssel lehet találkozni. Testépítő vonalon inkább a táplálék-kiegészítő kifejezést használják. Mindkettő az angol „food supplement” kényszerű fordítása. Mivel új fogalom, ezért látszik, hogy még nincs egységes elnevezése sem. Úgy néz ki egyébként, hogy az étrend-kiegészítő elnevezés egyre gyakoribb.
Gyógyhatású készítményből étrend-kiegészítő
Magyarország speciális helyzetben volt amikor 2004-ben az EU csatlakozás miatt bevezette ezt az új fogalmat. Azért fogalom mert tulajdonképpen csak egy elnevezésről van szó. Speciális, azért mert a gyógyszerek mellett már létezett egy kategória hazánkban a gyógyhatású termékeké. A gyógyhatású termék fogalma nem létezett más országokban. Ez véglegesen megszűnt 2011 áprilisától Magyarországon. Gyógyhatású készítményeket vagy étrend-kiegészítővé nevezték át vagy elvégezték a szükséges vizsgálatokat és gyógyszerré minősítették (ez a ritkább).
Maradt két nagy csoport: gyógyszer és étrend-kiegészítő
Tehát ha mondjuk ma C-Vitamint szeretnénk vásárolni, akkor a dobozán azt találjuk: étrend-kiegészítő vagy táplálék-kiegészítő. Gond sokszor abból adódik, hogy gyakorlatilag ami nem gyógyszer az étrend-kiegészítő, így nagyon sok minden bele tartozik. Ezért van az, hogy előfordulhatnak visszásságok bizonyos készítményekkel, szennyezett hatóanyag vagy nincs benne hatóanyag. Ilyenkor persze a sajtóban úgy jön le, hogy a gonosz étrend-kiegészítők már megint túljártak a vásárlók eszén. Persze nem erről van szó, mert van sok gyártó, forgalmazó aki hosszú távra tervez, de mivel nagy üzletnek tűnik és kevéssé ellenőrizhető terület, így szép számmal akad próbálkozó is. Ezért fontos a tudatos vásárló aki alaposan körbejárja a terméket. Tény, hogy kevesebb vizsgálaton megy át a táplálék-kiegészítő mint a gyógyszer.
Étrend-kiegészítők, ahogy a nevük is mondja valamilyen módon az étrendet egészítik ki, tehát van vagy nincs gyógyhatásuk? Elnevezések, gyógyhatásra utaló szövegek, mit enged meg a törvény?
A mostani szabályozás élelmiszerként minősíti az étrend-kiegészítőket. Márpedig az élelmiszernek nincs hatása, elméletileg. Ezért nem is lehet olyan állítást közölni a dobozon ami a gyógyhatásra utal. Saját példánkon tudom ezt legjobban bemutatni. Komló kapszulánk dobozára az írható rá „lelki-egyensúly támogatására” vagy az amerikai törpepálmára „hozzájárul a prosztata egészségének megőrzéséhez”. Látható, megfogalmazás éppen hogy csak érinti a hatást, de konkrétan nem utal rá. Ez az előírás. Mit tehet egy tudatos vásárló. Fog egy gyógynövénykönyvet és fellapozza vagy megkérdezi a szakembert. Sajnos a „kérdezze orvosát gyógyszerészet” a tapasztalatom szerint nem nagyon működik. Egyrészt az új fogalom(étrend-kiegészítő) miatt van egy átfutási idő, amíg helyére kerül. Másrészt pedig sok a visszásság az étrend-kiegészítők körül, ami a sajtóban is megjelenik, így óvatosak az orvosok és a gyógyszerészek egyaránt. Dietetikusok viszont nagyon jól tudják használni az étrend-kiegészítőket. Sok jó példát látni. Jól felkészült szakemberek , érdemes Tőlük tanácsot kérni.
Étrend-kiegészítő vásárláskor mire tud odafigyelni a vásárló
Mindenképpen óvakodjunk azoktól a termékektől ahol túl sok az ígéret. Főleg a gyógyíthatatlan betegségek területén fordul ez elő. Marketing szövegből keressük ki a tényeket. Ellenőrizzük a dobozon a forgalmazó nevét. Ez sokszor nem egyezik meg a gyártóval. Vásárló esetében a gyártó fontosabb mint a forgalmazó. A cég honlapjára is látogassunk el. Sok esetbe az is beszédes lehet. Még valami nagyon fontos. Ha egy készítményen azt a szót olvassuk, hogy kivonat akkor felesleges más készítmény azonos hatóanyag tartalmával való össze hasonlítás, hiszen a kivonatok mögött van egy koncentráció. Amit csak a gyártói dokumentáción lehet megtalálni, hogy milyen töménységű a kivonat. 100 mg két ugyanazon készítményben így mást is jelenthet.
NutriLAB termékek az étrend-kiegészítők piacán
Megpróbálunk a tudatos vásárló feltételeinek eleget tenni. Termékeink gyártói a franciaországi Capsugel (Pfizer leányvállalat), németországi Goerlich Phrama, vagy most a legújabb a new yorki Dynamic Health Labs. Próbáljuk termékpalettánkat jó nevű gyártóktól összeválogatni. Kiemelném a Capsugel LiCaps-Capsugel technológiás termékeit, amik tudomásom szerint a világon egyedülálló módszerrel készülnek.
[SlideDeck id=’2219′ width=’100%’ height=’354px’]