Habozzunk, vagy ne habozzunk?
Habozzunk, vagy ne habozzunk?
Mi is az a sokat hangoztatott SLS mentes kozmetikum? Kerüljük, vagy inkább vásároljuk őket? Valóban azzal teszünk jót a bőrünknek, ha ügyelünk arra, hogy minél kevesebb kerüljön rá?
Megváltoztak az életkörülményeink: ahogy egyre távolodunk a patak vízétől, dédanyáink szappanfőző szerepét egyre inkább betölti a vegyipar, ami olyan hatékony megoldást keres a tisztálkodási szokásainkra, hogy közben az előállítási költségen is marad haszon.
Ahhoz, hogy „habozzon” a samponunk, habfürdőnk, a borotvahab vagy a fogkrém, szükség van az emulgeáló szerekre. A hab egyrészt egyenletesen elteríti az anyagot, másrészt olyan „kis ügyes”, hogy a bőrön lévő zsírréteget az abban oldott piszokkal együtt apró cseppecskékké alakítja, amit a víz könnyen el tud távolítani. Ezeket a kis „segítőket” nevezik felületaktív anyagnak vagy tenzideknek. Anélkül, hogy belemennénk a kémiába, csak annyit jegyezzünk meg, hogy ezt a hatásukat úgy tudják elérni, hogy apoláros és poláros részük van, ami lehetővé teszi a lehetetlent – ebben az esetben nem a tűz és a víz, hanem a zsír és a víz összekapcsolását. E hatásuk nélkül a végtelenségig rázhatnánk az olaj és a víz elegyét, a végén makacsul ragaszkodnának a függetlenségükhöz.
A vegyipar a megoldást évtizedek óta az SLS-ben (valamint hasonló típusú vegyületekben) találta meg, ugyanis olcsó és hatékony. Neve egy angol szó rövidítéséből a sodium lauryl sulfate-ból származik. Magyarul is megtaláljuk az elnevezést: nátrium lauril-szulfát. Köztudatban az SLS terjedt el, de a kettő teljesen ugyanazt jelöli.
Egy kis személyes kitérőt hadd tegyek itt. Államvizsgás gyógyszerészként még emlékszem a nátrium-lauril-szulfáttal való első találkozásra. Ugyanis patikai alapanyag és a kénes sampon egyik összetevője. Az a sárga-tubusos-kinyomós kénszagú sampon – ha valakinek még nem írta fel a bőrgyógyász. A régi szép időkben patikákban készítették, sőt helyenként még most is készítik. Ez egy kiváló beavatási feladat ugyanis a nátrium -lauril szulfát kegyetlenül csípi a szemet, kaparja a torkot. Így a kénes sampon készítése közben jutott az ember eszébe számos szebbnél szebb gondolat. Nem kell megijedni, ez csak a készítőt fenyegeti, de a vegyi anyag hozza a papírformát. Belélegezve torokfájást, köhögést, bőrre és szembe jutva vörösödést és fájdalmat, lenyelve hányingert, hányást okoz. De kitubusolva és kis adagokban használva ezek a tulajdonságok nem jelentkeznek ilyen nagymértékben. A legelevenebb gyerek is több flakon elfogyasztása után jutna a mérgezésig, ami szinte lehetetlen küldetés.
Végül is több évtized eltelt, és mostanra már az SLS-mentes termékek is megjelentek a piacon. Felmerül a kérdés: van-e értelme többet kifizetni, és ha igen, valóban SLS-mentes terméket kapunk-e?
Számos vizsgálat indult annak felmérésére, milyen az SLS és társvegyületeinek mellékhatása. Amiben a vizsgálatok megegyeznek az az, hogy bőrirritáló hatás jelentkezhet. Egy órás meleg vízben való fürdőzés, teljes gőzzel és habbal, bizony sokat erősít annak esélyén, hogy a mellékhatás jelentkezik. Csecsemők, gyerekek bőrének egyáltalán nem való például a felnőtt tusfürdő. De a sérült bőrfelület vagy az ekcéma sem díjazza az SLS-t.
Külön említést kell tenni a fogkrémekről, hiszen a habzásnak fogmosás közben is van jelentősége. Itt egyes vizsgálatokban az aftával találtak összefüggést. Az SLS-mentes fogkrémek használói körében ez a probléma kevésbé jelentkezett.
Hogy honnan tudom, hogy SLS-t tartalmaz például a samponom? A kozmetikumok összetevőinek listája, az INCI (International Nomenclature of Cosmetic Ingredients) nem egy lány a faluból, hanem a kozmetikumokban felhasználható vegyi anyagok gyűjteménye, egységes kémiai nevekkel. Érdemes a flakonok, tubusok oldalát akár nagyítóval átbogarászni. Az EU-ban kötelező az összes összetevőt feltüntetni. De ha valami nagyon habzik, miközben mentesnek mondták, azonnal gyanakodhatunk.
Végezetül, ha pénztárcánk engedi, akkor ne sajnáljuk a pénzt a kímélő szerekre, hacsak nem vagyunk meggyőződve arról, hogy bőrünk állapota egy rinocérosszal is versenyre kelhet. Törekedjünk a kemikáliák minimalizálására, de egyben tudatosítsuk azt is, hogy ezt a tökéletességig soha nem vihetjük, és főleg, ezek után ne bosszankodjunk, ha valami nem annyira habzik.
Milyen természetes alternatívái lehetnek az SLS-nek? Pl. Betain, Lauryl Glucoside, Kokosglucoside, Decylglucoside, Sodium Cocoyl Glutamate, Sodium Cocoamphoacetate stb. Ezeket érdemes keresni az Inci összetevők között.
Köszönöm a hozzászólást. Engem megnyugtat a választásnál, ha nem SLS (Nátrium-lauril-szulfát), ezeket is használjuk családilag. Ilyen jellegű molekulák nélkül nem tudjuk megúszni a tisztálkodást. Amik most alternatívák, azok nem olyan agresszívak. De itt is lehet lesz a jövőben olyan vizsgálat, ami valamire fel fogja hívni a figyelmet.
Összegyűjtöttem, hogy a NutriLAB által forgalmazott angol OPTIMA termékek közül milyen SLS helyettesítők vannak:
Optima Ausztrál Teafa mélytisztító sampon 250 ml : ammonium-lauril-szulfát
Optima Ausztrál Teafa korpásodás ellen sampon 250 ml : ammonium-lauril-szulfát
Optima ALLERGENICS tusfürdő arcra és testre 200 ml:Sodium Lauryl Sulfoacetate kókuszolajból (nagyobb a molekuláris mérete az SLS-nél, így nehezebben jut be a bőrbe, de hasonló vegyület)
Optima ALLERGENICS haj sampon 200 ml: Disodium Cocoamphodiacetate Ha valaki nagyon érzékeny bőrre keres sampont akkor ezt mindenképpen nézze meg!
Ezek a kedvenceim, alig habzanak:
Optima Aloe Vera sampon száraz hajra 200 ml : Decylglucoside, Disodium Cocoamphodiacetate
Optima Aloe Vera Sampon Normal 200 ml : Decylglucoside, Disodium Cocoamphodiacetate