Betöltés ...
- Rendkívüli 2020. március 31. keddKedves Vásárlók! Tekintettel a rendkívüli helyzetre a NutriLAB termékekkel kapcsolatban kérjen tanácsot telefonon (9 órától délután 6-ig). Interneten vagy telefonon is leadhatja rendelését vagy közvetlenül ahhoz a webáruházhoz irányítjuk, ahol van készleten. Telefonszám: 06703130108 Email: office@nutrilab.hu, viraganiko@hotmail.com Köszönettel: dr. Nádor-Virág Anikó The post Rendkívüli first appeared on .dr. Nádor-Virág Anikó
- Habozzunk, vagy ne habozzunk? 2018. április 4. szerdaHabozzunk, vagy ne habozzunk? Mi is az a sokat hangoztatott SLS mentes kozmetikum? Kerüljük, vagy inkább vásároljuk őket? Valóban azzal teszünk jót a bőrünknek, ha ügyelünk arra, hogy minél kevesebb kerüljön rá? Megváltoztak az életkörülményeink: ahogy egyre távolodunk a patak vízétől, dédanyáink szappanfőző szerepét egyre inkább betölti a vegyipar, ami olyan hatékony megoldást keres a tisztálkodási szokásainkra, hogy közben az előállítási költségen is marad haszon. Ahhoz, […]dr. Nádor-Virág Anikó
- A C-vitamin esete a vesekő képződéssel 2018. március 21. szerdaA C-vitamin esete a vesekő képződéssel Lehet-e mellékhatása a C-vitamin fogyasztásnak? Ha az interneten böngészünk egészségügyi információkat, nagyon sokszor találhatunk ellentmondásos híreket. Ennek egy tipikus példája a C-vitamin vesekő okozó hatása. A több évtizede fennálló kérdőjel erősen szemben álló két táborra osztotta a C-vitamin fogyasztókat. Magyarország a C-vitamin fogyasztás szempontjából különösen érintett […]dr. Nádor-Virág Anikó
- Máriatövis kérdések 2017. december 12. keddMáriatövissel a máj védelméért A méregtelenítés csodaszere vagy csak egy igen hasznos gyógynövény? Tényleg képes megmenteni a pusztulásra ítélt májsejteket? Mikor és kinek érdemes szednie? – ezekre a kérdésekre keressük a választ. A máriatövis mint gyógynövény az elmúlt tíz évben a méregtelenítés népszerűsödésével robbant be, jobban mondva „szúrt bele” a köztudatba. Egészen pontosan a […]dr. Nádor-Virág Anikó
Posts Tagged ‘táplálék-kiegészítő’
Halolaj: mondja meg Nekem valaki mennyit kell szednem?
Omega 3 halolaj: adagolási tanácsok
Kérdés:
Régóta foglalkoztat a táplálék-kiegészítőkkel kapcsolatban a mennyiség kérdése.
Egy gyógyszer esetén különböző dózisokat írhat fel az orvos. A táplálék kiegészítőknél viszont mindenkinek ugyanazt a mennyiséget szokták ajánlani.
Ha azt elfogadom, hogy ezeket túladagolni nem lehet, akkor csak az a probléma, hogy vajon minden ember számára elegendő-e az előírt mennyiség?
Gondolok arra, hogy valaki megelőzésként szedi a halolajat, viszont más elbírálás alá esik akinek koleszterin értéke a megengedett felett van, de most már sokkal alacsonyabban kell tartani az átlagoshoz képest.
Tehát azt tapasztalom, hogy a táplálék-kiegészítők szedésénél nem tesznek különbséget a prevenció és a már fennálló betegség között.
Ugyanis ilyenkor felmerül, hogy a személy nem kapja meg az állapotához szükséges mennyiséget.
Remélem jól le tudtam írni a problémámat, erre szeretnék Tőled választ kapni, ha lehetséges.
Örülök az ilyen kérdéseknek, mert érzékeltetik azt a problémát amivel a betegek, vásárlók küzdenek és egyben rávilágítanak arra a kialakult helyzetre, hogy mennyi megválaszolatlan kérdés van még az „étrend-kiegészítők” körül.
Válasz röviden az, hogy ha valami „étrend-kiegészítő” akkor sem a termékkel, sem hatóanyaggal kapcsolatban nem szabad a dobozon betegséget feltüntetni, tehát TILOS gyógyhatást tulajdonítani.A forgalmazó kénytelen egy általános adagolást ráírni. Konkrétan betegségekre bontani, mivel az már betegségre való utalás lenne, nem szabad.
Ezen a ponton van magára hagyva a vásárló, vagy éppen kénytelen az interneten keringő információkra hagyatkozni. Esetleg ha van szakember a környezetében aki tud válaszolni, azt megkérdezheti. Többek között ezért is indítottam útjára a Levelesláda rovatot.
Gondolja végig a halolajat józan paraszti ésszel. ANTSZ ajánlása az, hogy hetente fogyasszunk tengeri halat. No ez megint egy irány, gondolom nem olyan akciós halra gondoltak a tanács megírásánál, mint amibe beleszaladtunk a múlt héten. A hal rudacska- gyakorlatilag valami halpépre hasonlító halhús másolat volt. Telítetlen zsírsavat szerintem nem látott az életben. Ha azt nézzük hiába ettük meg, célt nem értünk el vele.
Mivel a halolaj étrend-kiegészítő, így az étrendbe be lehet építeni. Mivel tenger melléki lakósokon végzett felmérések alapján jelentősen kisebb a szív és érrendszeri problémák száma, így véleményem szerint együnk sok halat vagy ha nem megoldott kapjunk be telítetlen zsírsavakat halolaj formájában. Étrend-kiegészítők tulajdonképpen (fogalmilag) koncentrált élelmiszerek, ezért nem lehet gyógyhatást tulajdonítani nekik.
Most akkor mennyi is az adagom?
Visszatérve megelőzésre: ha valaki egészséges valóban kevesebbet kell szedni, illetve a rendszerességre nem annyira kell ügyelni (függ a tengeri hal fogyasztástól is). Kialakult probléma esetén szigorúbban kell venni rendszerességet és az sem baj ha megemeli az adagot, hiszen ennivaló csak nincs íze 😆 Túladagolni meg nem lehet. A Grönlandiak 14 gramm telítetlen zsírsavat fogyasztanak naponta. Nem is üti meg Őket a guta 😆
Itt azért megjegyzem a halolaj szerencsés eset, egyébként van hatóanyag (hormonszerű hatás) ahol vigyázni kell az adagolással még ha étrend-kiegészítő is. Túladagolás kérdése nem fehér és fekete, van kivétel.
Franciaországban előbbre járnak egy kicsit. Ott élő ismerős mesélte, hogy a háziorvos mind a heti halfajtákat mind az étrend-kiegészítő (halolaj ebben az esetben) mennyiségét előírja, hogy mit egyen a beteg. Sajnos háziorvosilag még nagyon nem tartunk itt.
Egyre erősebb a számomra az aggasztó trend, hogy a gyógyszer a mellékhatásai miatt szembe van állítva az étrend-kiegészítőkkel, holott egymást jól ki tudnák egészíteni, ha csak a beteg érdekeit néznénk 😆 . Gyógyszeres terápiának megvan a maga helye, amikor már étrendi változtatással nem tudjuk orvosolni a problémát.
Végezetül kérdésre összefoglalva a választ az étrend-kiegészítő adagolásánál a dobozon nem lehet csak szabályozott állításokat közölni. Ön csak azt teheti, hogy az adagolásával szakembert kérdez meg: dietetikusokra nagy szerep vár véleményem szerint a jövőben, mert az étrend megváltoztatása annak kiegészítése az szakterületük lesz.
Ha van még kérdés, vélemény kérem írják meg. Ezzel is segítik az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatos tanácstalanság mint probléma felszínre kerülését.
[SlideDeck id=’2219′ width=’100%’ height=’354px’]
Mik az étrend-kiegészítők vagy táplálék-kiegészítők?
Néhány általános tudnivaló az étrend-kiegészítőkről
Étrend-kiegészítő vagy táplálék-kiegészítő?
Két fogalom teljesen ugyanazon termék csoportot jelenti. Tapasztalat az, hogy a gyógyszertárakban és gyógynövény boltokban inkább étrend-kiegészítő kifejezéssel lehet találkozni. Testépítő vonalon inkább a táplálék-kiegészítő kifejezést használják. Mindkettő az angol „food supplement” kényszerű fordítása. Mivel új fogalom, ezért látszik, hogy még nincs egységes elnevezése sem. Úgy néz ki egyébként, hogy az étrend-kiegészítő elnevezés egyre gyakoribb.
Gyógyhatású készítményből étrend-kiegészítő
Magyarország speciális helyzetben volt amikor 2004-ben az EU csatlakozás miatt bevezette ezt az új fogalmat. Azért fogalom mert tulajdonképpen csak egy elnevezésről van szó. Speciális, azért mert a gyógyszerek mellett már létezett egy kategória hazánkban a gyógyhatású termékeké. A gyógyhatású termék fogalma nem létezett más országokban. Ez véglegesen megszűnt 2011 áprilisától Magyarországon. Gyógyhatású készítményeket vagy étrend-kiegészítővé nevezték át vagy elvégezték a szükséges vizsgálatokat és gyógyszerré minősítették (ez a ritkább).
Maradt két nagy csoport: gyógyszer és étrend-kiegészítő
Tehát ha mondjuk ma C-Vitamint szeretnénk vásárolni, akkor a dobozán azt találjuk: étrend-kiegészítő vagy táplálék-kiegészítő. Gond sokszor abból adódik, hogy gyakorlatilag ami nem gyógyszer az étrend-kiegészítő, így nagyon sok minden bele tartozik. Ezért van az, hogy előfordulhatnak visszásságok bizonyos készítményekkel, szennyezett hatóanyag vagy nincs benne hatóanyag. Ilyenkor persze a sajtóban úgy jön le, hogy a gonosz étrend-kiegészítők már megint túljártak a vásárlók eszén. Persze nem erről van szó, mert van sok gyártó, forgalmazó aki hosszú távra tervez, de mivel nagy üzletnek tűnik és kevéssé ellenőrizhető terület, így szép számmal akad próbálkozó is. Ezért fontos a tudatos vásárló aki alaposan körbejárja a terméket. Tény, hogy kevesebb vizsgálaton megy át a táplálék-kiegészítő mint a gyógyszer.
Étrend-kiegészítők, ahogy a nevük is mondja valamilyen módon az étrendet egészítik ki, tehát van vagy nincs gyógyhatásuk? Elnevezések, gyógyhatásra utaló szövegek, mit enged meg a törvény?
A mostani szabályozás élelmiszerként minősíti az étrend-kiegészítőket. Márpedig az élelmiszernek nincs hatása, elméletileg. Ezért nem is lehet olyan állítást közölni a dobozon ami a gyógyhatásra utal. Saját példánkon tudom ezt legjobban bemutatni. Komló kapszulánk dobozára az írható rá „lelki-egyensúly támogatására” vagy az amerikai törpepálmára „hozzájárul a prosztata egészségének megőrzéséhez”. Látható, megfogalmazás éppen hogy csak érinti a hatást, de konkrétan nem utal rá. Ez az előírás. Mit tehet egy tudatos vásárló. Fog egy gyógynövénykönyvet és fellapozza vagy megkérdezi a szakembert. Sajnos a „kérdezze orvosát gyógyszerészet” a tapasztalatom szerint nem nagyon működik. Egyrészt az új fogalom(étrend-kiegészítő) miatt van egy átfutási idő, amíg helyére kerül. Másrészt pedig sok a visszásság az étrend-kiegészítők körül, ami a sajtóban is megjelenik, így óvatosak az orvosok és a gyógyszerészek egyaránt. Dietetikusok viszont nagyon jól tudják használni az étrend-kiegészítőket. Sok jó példát látni. Jól felkészült szakemberek , érdemes Tőlük tanácsot kérni.
Étrend-kiegészítő vásárláskor mire tud odafigyelni a vásárló
Mindenképpen óvakodjunk azoktól a termékektől ahol túl sok az ígéret. Főleg a gyógyíthatatlan betegségek területén fordul ez elő. Marketing szövegből keressük ki a tényeket. Ellenőrizzük a dobozon a forgalmazó nevét. Ez sokszor nem egyezik meg a gyártóval. Vásárló esetében a gyártó fontosabb mint a forgalmazó. A cég honlapjára is látogassunk el. Sok esetbe az is beszédes lehet. Még valami nagyon fontos. Ha egy készítményen azt a szót olvassuk, hogy kivonat akkor felesleges más készítmény azonos hatóanyag tartalmával való össze hasonlítás, hiszen a kivonatok mögött van egy koncentráció. Amit csak a gyártói dokumentáción lehet megtalálni, hogy milyen töménységű a kivonat. 100 mg két ugyanazon készítményben így mást is jelenthet.
NutriLAB termékek az étrend-kiegészítők piacán
Megpróbálunk a tudatos vásárló feltételeinek eleget tenni. Termékeink gyártói a franciaországi Capsugel (Pfizer leányvállalat), németországi Goerlich Phrama, vagy most a legújabb a new yorki Dynamic Health Labs. Próbáljuk termékpalettánkat jó nevű gyártóktól összeválogatni. Kiemelném a Capsugel LiCaps-Capsugel technológiás termékeit, amik tudomásom szerint a világon egyedülálló módszerrel készülnek.
[SlideDeck id=’2219′ width=’100%’ height=’354px’]
