Grönlandiak titka: telítetlen zsírsavak
Honnan ered telítetlen zsírok fogyasztásának forradalma?
Az Omega 3 az elmúlt időszakban berobbant a köztudatba. Egyre több kardiológus ajánlja betegeinek, gyógyszertárban tömött sorokban fordulnak elő a különféle omega 3 készítmények. Mivel meggyőződésem, hogy fontos a telítetlen zsírsav pótlás, megpróbáltam utána járni a halolaj történetének.
Szív és érrendszeri betegségek megelőzésének egyik legkönnyebb módszere a telítetlen zsírsav fogyasztás. Rendszeres testmozgásnál biztos egyszerűbb bekapni egy halolaj kapszulát mint kilométereket futni. Persze ez utóbbi sem elhanyagolható. Abban meg lehet egyezni, hogy mint a pénzügyekben több lábon kell állni, így a megelőzésnek is több lába van. A halolaj fogyasztás viszonylag egyszerű láb, de tapasztalatom az, hogy addig tart az halolaj kapszulázás amíg a lendület kitart, aztán abbamarad. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani ezzel az írással, hogy a kitartás folyamatos legyen, mert a telítetlen zsírsav pótlás tipikusan az az eset ami 10-20 év múlva hozza meg a gyümölcsét.
Ahhoz, hogy megértsük a telítetlen zsírok fontosságát egy pillanatra ugorjunk el Grönlandra az inuit eszkimókhoz. 1970-et írunk amikor, dán kutatók Grönlandra érkeztek és a táplálkozási szokások-betegségek kapcsolatát vizsgálva megállapították, hogy szívinfarktus sokkal ritkábban fordul elő az eszkimóknál mint a genetikailag rokon dánoknál. Szerencsére sikerült megtalálni az okát. Szóval az eszkimókat nem azért nem üti meg a guta, mert olyan hideg van és kerüli őket a nyári kánikula, hanem egy igazán érdekes különbséget találtak ami egyben ellentmondás is.
Eszkimók étrendjének 60%-a zsír. Mielőtt az jut eszünkbe, hogy éljenek a disznótorok innentől szabad a vásár, hát nem egészen. Amit szabad az eszkimónak nem szabad a magyarnak ugyanis a 60% nagy része halhúsból nyert zsiradék és telítetlen a javából. A mi disznóink pedig csak telített zsírokat tudnak adni, de azt sokat 😆
Eszkimók étrendjének nagy része gazdag telítetlen zsírsavakban. Halásznak mindent, bálnától a lazacig. Kell is ez a sok zsiradék ebben a hidegben. Bálnazsír energiatartalmától melegszenek az eszkimók. Ami a legmegdöbbentőbb, hogy 14 gramm telítetlen zsírsav (EPA és DHA) jut egy napra/ember. Összehasonlítás képen a NutriLAB halolaj kapszulája 1 gramm halolajat tartalmaz és ebből is 180+120 mg az EPA-DHA tartalma. Jó tanács: ezt az értéket mindig keresse a dobozokon.
Nyilvánvaló, hogy az eszkimó étrendet nem tudjuk utánozni, de kicsit törekedhetünk afelé, hogy a szinte nulla telítetlen zsírsav bevitelünket kicsit megemeljük.
Személyes tapasztalat, hogy megpróbáltunk családilag átállni a nagyobb tengeri hal fogyasztásra. Rövid ideig tudtuk tartani a tengeri hal emelt dózisú fogyasztását. Sajnos. Véleményem szerint nem így vagyunk étkezésileg szocializálva. Idő után hiányzik a felvágott, kolbász, pástétom.
Ha van jó ötlete, tapasztalata azzal kapcsolatban, hogyan sikerült a tengeri halakból származó telítetlen zsírsav mennyiség bevitelét megemelni kérem írja meg, közzétesszük. Hol vásárolja? hogyan készíti el? stb.
Köszönöm.
Olvasson még többet a Omega 3 zsírsavakról itt.
[SlideDeck id=’2485′ width=’100%’ height=’222px’]